„Önjelölt megfigyelők” titkos feketelistákat állítanak össze az Egyesült Államokban azokról a konzervatív médiumokról, amelyek szerintük dezinformálnak. E listákat aztán eljuttatják nagy reklámcégekhez, azt javasolva nekik, ne hirdessenek ezeken a weboldalakon, ne támogassák a „nemkívánatos beszédet” – írja a Washington Examiner. A dologban a kormányzat is érintett.
Az amerikai kormányzat is érintett a jobboldali lapok elleni titkos fellépésben a Washington Examiner és a The Federalist szerint.
Egy Global Disinformation Index (GDI) nevű brit csoport ugyanis 330 ezer dollárt kapott az amerikai külügyminisztériumtól elvileg független civil szervezeteken, például a National Endowment for Democracy (NED) nevű, egyébként az amerikai kongresszus évente kiutalt összegeiből fenntartott szervezeten keresztül valószínűleg arra, hogy dezinformációs portálként azonosítson jobboldali médiumokat, ezzel elősegítve ellehetetlenülésüket a hirdetési piacon.
Minderről a Washington Examiner most indult oknyomozó cikksorozatában ír, melynek középpontjában az áll, hogy miként igyekeznek egyes „önjelölt megfigyelők” ellehetetleníteni a konzervatív sajtót Amerikában.
A lap kutatásai szerint nagy reklámcégek egyre gyakrabban kérnek útmutatásokat olyan állítólagosan pártatlan szervezetektől, amelyek azt állítják, hogy felderítik az online „dezinformációt” és harcolnak ellene. E „nyomkövetők” titkos feketelistákat állítanak össze olyan weboldalakról, amelyek szerintük „nemkívánatos beszédet” terjesztenek.
írja a Washington Examiner a helyzetet ismerő forrásokra, nyilvános feljegyzésekre és a lap által megszerzett e-mailekre hivatkozva.
A Global Disinformation Index (GDI) – egy brit csoport, amelyhez két amerikai nonprofit alakulat is kapcsolódik – az egyik olyan szervezet, amely a színfalak mögött alakítja a hirdetési világot.
„Ez pusztító” – jelentette ki Mike Benz, az amerikai Külügyminisztérium belső kommunikációért és információs politikáért felelős volt helyettes asszisztense a Washington Examinernek. „Az olyan reklámbevételeket eltipró őrszemek bevezetése, mint a Newsguard, a GDI és hasonlók, teljesen megnyomorította az alternatív hírforrásoknak azt a lehetőségét, hogy egyenlő gazdasági feltételek mellett versenyezzenek az olyan elismert médiumokkal, mint a CNN és a New York Times” – fogalmazott.
A lap szerint a GDI küldetése az, hogy „megszüntesse a dezinformáció pénzügyi finanszírozását”, a honlapján elérhető információk alapján pedig a „fő outputja” egy „titkos, dinamikus kizárási lista”, amely a hírszolgáltatókat az állítólagos dezinformációs kockázatuk alapján minősíti.
Legalább kétezer weboldal szerepel a kizárási listán, ami „jelentős hatással volt ezen portálok hirdetési bevételeire”
– idézi a Washington Examiner a GDI vezérének, Clare Melfordnak egy 2022. márciusi nyilatkozatát. Az újsághoz kiszivárgott e-mailek szerint az egyik befolyásos hirdetési vállalat, amely igénybe vette a GDI kizárási listáját, a Xandr, amelyet a Microsoft 2021-ben vásárolt meg egymilliárd dollárért.
A Xandr 2022 szeptemberében arról tájékoztatott: elkezdi alkalmazni a GDI kizárási listáját, hogy megbüntesse az olyan tartalmakat, amelyek „erkölcsileg elítélendőek vagy nyilvánvalóan sértőek”, amelyekből hiányzik a „megváltó társadalmi érték”, vagy „hamis, félrevezető információkat tartalmazhatnak” – írták az e-mailekre hivatkozva.
A listát a GDI tanácsadó testületének felügyeletével dolgozzák ki, amely újságírókból, professzorokból, adattudósokból áll. A lap a tanácsadók között említi Ben Nimmót, a Facebook anyavállalatának, a Metának a fenyegetések felderítéséért felelős globális vezetőjét, Anne Applebaum újságírót, valamint Franziska Roesnert, a Washingtoni Egyetem professzorát.
Egy a jobboldali médiumok hirdetésvásárlási műveleteihez közel álló forrás azt mondta, a Washington Examiner is szerepel a GDI tiktos listáján. „A Washington Examinerrel azonban a GDI soha nem vette fel a kapcsolatot, és nem tájékoztatta arról, hogy miként nem felel meg a GDI előírásainak” – olvasható a cikkben.
A GDI jelentéseiből kiderül, mely kiadványokat tekinti a szervezet a „legkockázatosabb” elkövetőknek a dezinformáció terjesztésében.
többek közt az American Spectator, a Newsmax, a Federalist, az American Conservative, a One America News, a Blaze, a Daily Wire, a RealClearPolitics, a Reason és a New York Post.
Egy digitális hirdetéseket vásárló cég egyik vezetője szerint a Breitbart News úgyszintén szerepel a lajstromban. „Az American Conservative kapta az egyik legalacsonyabb pontszámot a vizsgálatban az elfogultság tekintetében, ami azt jelzi, hogy a mintában szereplő tartalmak szinte mindegyike valamennyire vagy teljesen elfogult volt” – közölte a GDI, amely azt viszont nem tisztázta, hogy a minősítései hogyan tesznek különbséget a híreket vagy a főleg véleménycikkeket közlő weboldalak között.
Természetesen a GDI által a „legkevésbé kockázatosnak” minősített weboldalak mindegyike balra hajlik a híreikben – kivéve a Wall Street Journalt. Ezek közé tartozik a jelentés szerint az NPR, a ProPublica, az Associated Press, az Insider, a New York Times, a USA Today, a Washington Post, a Buzzfeed News és a HuffPost.
Ezek a portálok a jelentések szerint nem szenzációhajhászan fogalmaznak és minimális az elfogultságuk. Érdekes ugyanakkor, hogy közülük számos portál bevette azt a demokraták által terjesztett, azóta cáfolt elképzelést, hogy a 2016-os választásokba jelentősen beleavatkoztak volna az oroszok Donald Trump oldalán. Emellett pedig orosz dezinormációnak minősítették és elhallgatták Hunter Biden New York Post által felderített laptopügyét, amiről nemrég ismerték el, hogy valós volt.
A GDI mellett egy másik cég a DoubleVerify, ami hírportálok indexelésével foglalkozik, a mindkét cég kapcsolatban van az Integral Ad Science (IAS) nevű céggel, ami egy hirdetésellenőrző vállalkozás. Az IAS például azzal foglalkozik, hogy blokkolja a klienscégei azon hirdetéseit, amelyek túl kockázatosnak tartott hírportálokon jelennek meg. Az IAS a GDI-vel közösen értékel honlapokat, és a DoubleVerify-jal közösen nyújt hasonló szolgáltatásokat a Twitternek.
Az IAS számos ajánlást adott ki azzal kapcsolatban, hogy szerinte miként kell harcolni az álhírek és az általa szélsőségesnek tartott portálok ellen.
„Sajnos mára az lett a bevett eljárás, hogy a mesterséges intelligenciát cenzúrára használják”
– mondta Mike Benz a Washington Examinernek, hozzátéve: a mesterséges intelligencia a cenzúra fő eszköze ma, és nincs az a dezinformációval foglalkozó vállalat 2023-ban, ami ne használná ki ezt a potenciált.
Szóval a GDI az a cég, amibe az amerikai külügy 330 ezer dollárt tolt bele a National Endowment for Democracyn keresztül, hogy ezzel segítse a jobboldali lapok dezinformációs platformmá nyilvánítását és ellehetetlenülését.
Nyitókép: MTI/EPA/Justin Lane
A Médiapluralizmus és Médiaszabadság Központ, a Freedom House és a Riporterek Határok Nélkül 2024-ben közzétett jelentéseivel akadtak gondok.
Ehhez képest ma Zuckerberg bejelentette, hogy szélnek eresztik a tényellenőröket.
Brüsszel szerint a dezinformációtól védik a polgárokat.
Átszabta az USA politikai térképét Donald Trump. A Republikánus Párt ma sokszínűbb, mint valaha, a protestáns keresztényektől a latinó és fekete munkásosztályig bővült a konzervatív tábor. Társadalmi körképünk a változó Egyesült Államokról.
Ezek a gazdáik érdekében az utolsó pillanatig hazudni és terrorizálni fogják a médiafogyasztókat, tagadják és üldözik az igazságot.
Volt korábban olyan érzésed, hogy nem mehetsz el valahova, nem nézhetsz meg valamit, vagy nem olvashatsz el egy cikket, esetleg könyvet? Nekünk volt.
A magyar férfi kézilabda-válogatott szövetségi kapitánya a szerbek elleni győzelmet követően vidáman értékelte a mérkőzést.
Az Eurostat adatai szerint hazánkban nőtt a második legnagyobb mértékben az euróban számított munkabér 2023-ban.
